Gyergyószentmiklós

Gyergyószentmiklós az egykori Gyergyószék központja volt, Gyilkostó tartozik hozzá. A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Nevének első tagja a magyar gurog (= görög ige) folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, de lehet hogy Gyergyjó (= György folyó) értelme van és azelőtt folyónév volt. A névutótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta.

A Gyergyói- medence az őt környező hegyekkel sajátos világ, ahol a tű- és lombhullató erdők mocsarakkal váltogatták egymást. Gyergyó története az erdővel vívott küzdelem története. A hegyi patakok bizosították a településehez szükséges vizet, a hajtóerőt a malmoknak, fűrészeknek.

A mai települések ősei nem a mai helyükön, hanem a Marosba ömlő patakok felső völgyeiben alakultak ki. Az 1300-as években már létezett Gyergyószentmiklós őse a Békény-patak felső szakasza mentén, Alfalu a Borzont-patak völgyében, Újfalu őse pedig Katorzsa volt a Maros melletti áradásoknak kitett területen, valamint létezett Szárhegy őse is, majd település volt a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész.

Látnivalók:
- Római Katolikus templom
- Örmény Katolikus templom
- Református templom
- Múzeum, amely gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik
- Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai
- Csíky-kert